Gyakori kérdések
Minden, amit az átalányadóról kérdezni szoktak
2026-os szabályok közérthetően: keressen rá kulcsszóra, vagy szűrjön a témakörök között.
Jogosultság és indulás
Az átalányadózás az egyéni vállalkozói jövedelem megállapításának egyik módja. A bevételből nem a ténylegesen felmerült költségeket vonják le, hanem a tevékenységhez rendelt, törvényben meghatározott költséghányadot. Az így fennmaradó rész az átalányban megállapított jövedelem.
Elsősorban az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó választhatja, ha megfelel a bevételi és egyéb jogosultsági feltételeknek. Egyes, nem az általános egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyek – például egyéni ügyvédek – szintén jogosultak lehetnek rá.
Igen, az állampolgárság önmagában nem kizáró ok. Előbb azonban jogszerűen létre kell hozni a magyarországi egyéni vállalkozást, és rendezni kell a tartózkodási, munkavégzési, adóügyi illetőségi és társadalombiztosítási kérdéseket.
Nem. Az átalányadózás ebben a formában magánszemély egyéni vállalkozók jövedelemadózási módja. Egy Kft., Bt. vagy más gazdasági társaság más adózási szabályok alá tartozik.
Nem. Az átalányadózás az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható, nem lehet egyes tevékenységeket átalányadóval, másokat pedig vállalkozói személyi jövedelemadóval kezelni.
Az év közben induló egyéni vállalkozó a vállalkozás bejelentésekor jelezheti, hogy az átalányadózás szabályai szerint kíván adózni. A bejelentést a NAV aktuális Vállalkozói Ügysegéd felületén kell megtenni.
A bejelentés módja attól függ, hogy a vállalkozó korábban milyen adózási módot alkalmazott. A vállalkozói jövedelem szerinti adózó a személyijövedelemadó-bevallásában, a katáról áttérő vállalkozó pedig a megfelelő változásbejelentőn jelezheti a választását.
A 2026-os szabályok szerint a választáskor már nem kell külön feltételként vizsgálni a megelőző adóév bevételét. Az átalányadó alkalmazása során azonban az adott évi bevételi értékhatárt folyamatosan figyelni kell.
Gyakran akkor kedvező, ha a törvényi költséghányad magasabb a vállalkozás tényleges költségszintjénél, az adminisztráció egyszerűsége fontos, és a bevétel várhatóan az értékhatáron belül marad. A fő- vagy mellékállás, az áfahelyzet, a HIPA és az adókedvezmények jelentősen módosíthatják az eredményt, ezért indulás előtt célszerű éves számítást készíteni.
Bevételi keret
A nem kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó 2026-ban addig alkalmazhatja az átalányadózást, amíg éves vállalkozói bevétele nem haladja meg a 38 736 000 forintot.
A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző – illetve a törvényben meghatározott szűk postai közreműködői körrel kiegészülő – átalányadózó 2026-os bevételi határa 193 680 000 forint.
Nem. Az átalányadó alkalmazhatóságának bevételi értékhatárát év közbeni kezdésnél a tevékenység folytatásának napjaival időarányosítani kell.
Igen. A 2026-os alkalmazhatósági értékhatárt a szüneteléssel érintett időszak miatt is időarányosan kell figyelembe venni. Emiatt egy hosszabb szünetelés lényegesen csökkentheti az adott évben felhasználható keretet.
Az egyéni vállalkozói bevételt főszabály szerint a pénz vagy más ellenérték megszerzésének időpontjában kell figyelembe venni. A számla kiállítása és a pénzügyi teljesítés időpontja eltérhet, ezért a bevételi nyilvántartást a tényleges pénzmozgásokkal is egyeztetni kell.
A külföldi pénznemben megszerzett bevételt az Szja tv. szerinti árfolyamszabályok alapján forintra kell átszámítani. A választott és jogszerűen alkalmazható árfolyamot következetesen kell használni, és a banki vagy pénzforgalmi bizonylatokat meg kell őrizni.
Nem minden támogatás kezelése azonos. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás növelheti az alkalmazhatósági értékhatárt, míg a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatás nem feltétlenül minősül vállalkozói bevételnek; annak adózását külön szabályok szerint kell rendezni.
Az átalányadózásra való jogosultság az egész adóévre visszamenőleg megszűnhet. Ilyenkor a teljes év jövedelmét a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell újraszámítani, és haladéktalanul át kell térni a részletes bevételi és költségnyilvántartásra.
Költséghányad
2026-ban három fő költséghányad használható: az általános 45%, a törvényben tételesen felsorolt tevékenységeknél 80%, kizárólagos kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90%.
A 80%-os vagy 90%-os körbe nem tartozó tevékenységeknél 2026-ban 45% a levonható költséghányad. Ez fontos változás: a korábbi 40%-os általános mérték 2026-tól 45%-ra emelkedett.
Csak az Szja tv.-ben, ÖVTJ-kódok alapján felsorolt tevékenységeknél. Ilyen lehet többek között az építőipari kivitelezés, fodrászat és szépségápolás, gépjármű- vagy számítógépjavítás, vendéglátás, taxis személyszállítás és egyes ipari, mezőgazdasági tevékenységek.
Főszabály szerint akkor, ha az egyéni vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt. A vendéglátás nem minősül ebből a szempontból 90%-os kiskereskedelmi tevékenységnek.
Nem önmagában a bejelentett főtevékenység számít. A döntő az, hogy ténylegesen mely tevékenységből származott bevétel, amit a kiállított számla vagy más bizonylat tartalma alapján kell megállapítani.
A bevételek összetétele határozza meg, hogy mely költséghányad tartható fenn. Ha a kedvezőbb, 80%-os vagy 90%-os kör mellett olyan tevékenységből is bevétel keletkezik, amely csak 45%-os költséghányadra jogosít, az az egész éves besorolást kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Igen. Ha év közben olyan bevétel keletkezik, amely miatt alacsonyabb költséghányad alkalmazható, a kedvezőtlenebb költséghányad a korábban megszerzett bevételekre is kihatással lehet. Ezért új szolgáltatás vagy termék számlázása előtt ellenőrizni kell a besorolást.
Ha a változás miatt a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányadra válik jogosulttá a vállalkozó, a 2026-os szabályok szerint a változás előtti bevételekre is az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni.
Nem. Az átalányadózásban a törvényi költséghányad helyettesíti az egyedi költségelszámolást. Ugyanazt a kiadást nem lehet a költséghányadon felül még egyszer levonni az átalányban megállapított jövedelemből.
Igen. A bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadások számláit és más bizonylatait az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizni, még akkor is, ha az átalányadóban nem ezek alapján számítják a jövedelmet.
Adómentes rész és SZJA
2026-ban az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 forintot meg nem haladó része személyi jövedelemadó-mentes. Ez az éves minimálbér felének megfelelő összeg.
Jövedelemre, nem bevételre. Először a bevételből le kell vonni a tevékenységhez tartozó költséghányadot, és az így kiszámított átalányban megállapított jövedelmet kell az 1 936 800 forintos határhoz mérni.
Teljes éves működésnél a 45%-os költséghányad mellett 3 521 455 forint, 80%-os költséghányad mellett 9 684 000 forint, 90%-os költséghányad mellett 19 368 000 forint bevételig nem keletkezik átalányadós SZJA, feltéve hogy más korrekció nem szükséges.
Nem. Ha az egyéni vállalkozó év közben kezdi el vagy év közben választja az átalányadózást, a 2026-os 1 936 800 forintos adómentes jövedelemrészt nem kell időarányosítani.
Az adómentes jövedelemrészt meghaladó, adóköteles átalányban megállapított jövedelem után főszabály szerint 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.
Addig nem kell SZJA-előleget megállapítani, amíg az év elejétől számított átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg az 1 936 800 forintot. Az értékhatár átlépése után csak az ezt meghaladó adóköteles rész után kell előleget fizetni.
Igen, a feltételek teljesülése esetén többek között a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, az anyák egyes kedvezményei, a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény is érvényesíthető.
Nem feltétlenül. A főfoglalkozású átalányadózó az aktív hónapokra az adómentes jövedelemrész alatt és akár bevétel nélkül is minimum tb-járulékot és szochót fizethet. Mellékállású, nappali tagozatos vagy nyugdíjas vállalkozónál eltérő szabályok érvényesek.
TB, szocho és jogviszony
A társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó szabályai alapvetően ettől a státusztól függenek. Ugyanazon bevétel mellett jelentősen eltérhet a fizetendő közteher.
Főfoglalkozásúnak minősülhet az az átalányadózó, akinek nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya, nem nappali tagozatos tanuló vagy hallgató, és nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. A pontos minősítést minden párhuzamos jogviszonnyal együtt kell elvégezni.
Ha a személyesen végzett főtevékenység nem igényel középfokú végzettséget vagy szakképzettséget, a minimum alap 2026-ban általában a havi 322 800 forintos minimálbér.
Ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a minimum járulék- és szochoalapnál 2026-ban a havi 373 200 forintos garantált bérminimum lehet irányadó.
A biztosított átalányadózó társadalombiztosítási járulékának mértéke 18,5%, a szociális hozzájárulási adó mértéke 13%. Az adóalap a státusztól, a göngyölített jövedelemtől és a minimumszabályoktól függ.
2026. január 1-jétől a főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum szochoalapjánál már nem kell alkalmazni a korábbi 112,5%-os szorzót. A minimum szochoalap a tb-járulék alapjához hasonlóan a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a.
Főszabály szerint igen, ha a biztosítási jogviszonya fennáll és nincs teljes hónapra vonatkozó mentesítő körülmény. Az aktív hónapra legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján keletkezhet tb- és szochofizetési kötelezettség.
Legalább heti 36 órás munkaviszony mellett nincs főfoglalkozású minimum járulékalap. Amíg az átalányban megállapított éves jövedelem nem haladja meg az 1 936 800 forintot, általában nincs tb- és szochofizetés, de a negyedéves ’58-as bevallást ettől még be kell nyújtani.
A nappali tagozatos tanuló vagy hallgató járulékszempontból a heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozókhoz hasonló szabályok alá esik: nincs havi minimumalap, a közterhek a göngyölítéssel meghatározott adóköteles jövedelemhez igazodnak.
Főszabály szerint a saját jogú nyugdíjas átalányadózó nem fizet tb-járulékot és szochót, és ’58-as bevallást sem nyújt be. Egyes 2026-os anyakedvezményekhez kapcsolódó, magas jövedelmet érintő speciális szochoszabály kivételt jelenthet.
Negyedévente össze kell adni az év elejétől megszerzett szja-köteles átalányjövedelmet, majd le kell vonni a korábbi negyedévekben már járulékalapként figyelembe vett összeget. A fennmaradó részt a tárgynegyedév biztosítással érintett hónapjai között kell felosztani, a minimumszabályok figyelembevételével.
Bizonyos teljes havi kieső időknél – például teljes havi szünetelés, egyes pénzbeli egészségbiztosítási vagy gyermekgondozási ellátások idején – a minimumfizetés csökkenhet vagy elmaradhat. A részleges hónapokra, személyes munkavégzésre és az ellátás típusára külön szabályok vonatkoznak.
Bevallás és nyilvántartás
Ha az átalányadózó nem érvényesít áfalevonási jogot, főszabály szerint elegendő lehet a bevételi nyilvántartás és a jövedelemszámítást alátámasztó részletező nyilvántartások vezetése. Áfás vagy összetettebb működésnél további nyilvántartások szükségesek.
Igen. Az átalányadózás nem ad felmentést a számla- és nyugtaadási szabályok alól. A bizonylaton szereplő tevékenység a költséghányad megállapításánál is döntő lehet.
Igen, ha olyan számlát állít ki, amelyre a magyar online számlaadat-szolgáltatási szabályok vonatkoznak. Célszerű NAV-kompatibilis számlázóprogramot használni, és a hibás, módosított vagy sztornózott számlák adatszolgáltatását is ellenőrizni.
A bevételi és kiadási bizonylatokat, szerződéseket, banki kivonatokat és a számításokat legalább az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizni. Egyes iratokra más, hosszabb megőrzési szabály is vonatkozhat.
A nem nyugdíjas átalányadózó a 2658-as járulékbevallást negyedévente nyújtja be, havi bontásban. A határidő a tárgynegyedévet követő hónap 12. napja.
Az átalányadózó az egyéni vállalkozói tevékenységéhez kapcsolódó SZJA-előleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg, ha az adómentes jövedelemrészt már meghaladta.
Az éves személyijövedelemadó-bevallás általános határideje az adóévet követő év május 20-a. Ebben kell elszámolni az átalányban megállapított jövedelmet, az adóelőlegeket és az érvényesített kedvezményeket.
Nem feltétlenül. A NAV készít tervezetet az egyéni vállalkozóknak is, de azt az átalányadós vállalkozói bevétel, jövedelem, adóelőleg és kedvezmények adataival rendszerint ki kell egészíteni és ellenőrizni kell.
Nem minden esetben kötelező, de erősen ajánlott, különösen induláskor, többféle tevékenység, külföldi ügyfelek, áfakötelezettség, alkalmazott, szünetelés vagy jogviszonyváltás esetén. A hibás költséghányad vagy státusz több évre visszamenő adókockázatot okozhat.
ÁFA, számlázás és HIPA
Nem. Az átalányadózás a magánszemély vállalkozói jövedelmének SZJA-, tb- és szochokezelését érinti, az alanyi adómentesség pedig áfaszabály. A kettő egymástól függetlenül választható, ha a saját feltételeik teljesülnek.
A belföldi alanyi adómentesség éves értékhatára 2026-ban 20 000 000 forint. Év közbeni induláskor az áfás értékhatárra külön időarányosítási szabály vonatkozik.
Igen. Az átalányadózó lehet alanyi adómentes vagy áfás is. Az áfastátusz nem változtatja meg automatikusan az átalányadó költséghányadát, de az adminisztrációt, a pénzforgalmat és a nyilvántartásokat jelentősen befolyásolja.
Igen. Az átalányadózás nem korlátozza a vevők körét magánszemélyekre; magyar és külföldi vállalkozásoknak is lehet számlázni. Ez az egyik lényeges különbség az új kata ügyfélkorlátozásaihoz képest.
Igen, de a teljesítés helyét, az áfakezelést, a devizás bevétel átszámítását és az esetleges külföldi adó- vagy telephelykockázatot külön meg kell vizsgálni. A külföldi számlázás nem változtatja meg önmagában az átalányadózás alaplogikáját.
Bizonyos EU-s beszerzésekhez és szolgáltatásnyújtásokhoz igen, még alanyi adómentes átalányadózóként is. A közösségi adószámot az első érintett ügylet előtt kell igényelni, és az összesítő nyilatkozati kötelezettséget is ellenőrizni kell.
Nem. A helyi iparűzési adó külön adónem, amelyet a székhely és adott esetben a telephely szerinti önkormányzat javára kell megállapítani és megfizetni.
Igen, ha megfelel a feltételeknek és határidőben választja. Az egyszerűsített, sávos HIPA-alap általános felső bevételi határa 25 millió forint, kizárólag kiskereskedelmi átalányadózónál 120 millió forint; az alkalmazandó adóalap és a helyi adómérték településenként vizsgálandó.
Szünetelés, kilépés és megszűnés
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység a naptári hónap minden napján szünetel, arra a hónapra főszabály szerint nem kell a főfoglalkozású minimum járulék- és szochoalapot alkalmazni.
Ha a szünetelés a hónapnak csak egy részét érinti, a szünetelés miatt főszabály szerint nem lehet naparányosan csökkenteni a havi minimumalapot. Aktív hónapként akár a teljes minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti teher felmerülhet.
A szünetelés megkezdését megelőzően végzett tevékenységhez kapcsolódó, a szünetelés kezdetétől az adott adóévről szóló bevallás benyújtásáig befolyó ellenértéket a szabályok a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételként kezelik.
Igen. A működő egyéni vállalkozó a következő adóévre megszüntetheti az átalányadózást a személyijövedelemadó-bevallásban tett nyilatkozattal. A nyilatkozat hatását és időzítését előre meg kell tervezni.
Ha a vállalkozó megszünteti az átalányadózást vagy elveszíti a jogosultságát, a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újra ezt az adózási módot.
Igen. Ha a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot állapít meg, a határozat véglegessé válásakor megszűnhet az átalányadózásra való jogosultság.
Csak akkor, ha az új kata szigorú személyi, jogviszony- és ügyfélfeltételeinek is megfelel, és a választást szabályosan bejelenti. A kata nem egyszerűen az átalányadó olcsóbb változata, hanem eltérő jogosultsági rendszer.
Le kell zárni a bevételi nyilvántartást, meg kell állapítani az utolsó negyedévi és éves kötelezettségeket, be kell nyújtani a szükséges bevallásokat, valamint rendezni kell az áfa- és HIPA-kötelezettségeket is. A megszüntetés nem törli a korábbi időszakok iratmegőrzési és ellenőrzési kötelezettségét.
Nincs a keresésnek megfelelő kérdés.